Helyszínek

Arany Egyszarvú Patika


Kőszeg különleges helyet foglal el a gyógyszerészet-történet múltjában; az országban egyedülálló módon többféle patikatípust tudhat magáénak, ezek egyike a szerzetesi és polgári patika emlékeit egyaránt bemutató Arany Egyszarvú Patika.
A patika alapítása Sztankay Pál, a jezsuita kollégium rektora nevéhez fűződik. Sztankay a kőszegi városi magisztrátushoz folyamodva kért engedélyt patika alapítására. A patika a Jurisics téri jezsuita rendházban jött létre és működött. Az 1743-ban megnyílt patika 30 évig a jezsuita rend gondozásában állt, ám 1773-ban a jezsuita rend feloszlatását követően kamarai kezelésben működött. 1775-ben Svalla Mátyás vette meg - a jezsuita fráterek által faragott méltán Európa-szerte híres officinabútorral együtt -, melyet 1777-től mai helyén, a Jurisics tér 11. számú épületben működtetett.

Svalla halálát követően sűrűn váltották egymást a patika tulajdonosai. Eközben több nevet is viselt a patika, mint "első Szent István vértanú", "Arany Egyszarvú" vagy a reformkorban a "Magyar Király". Az utolsó tulajdonos, Tersánszky Károly 1910-ben 18 000 koronáért adta el a patikát az Iparművészeti Múzeumnak.

A patika megszűnt, az épületet a Pontyos család vásárolta meg és hentesüzletet nyitott benne. A II. világháború után kapott helyet az épületben a Vas Megyei Gyógyszertári Központ kihelyezett Gyógyszerészet-történeti Kiállítása. 1980. októberében nyílt meg Kőszegen a Jurisics tér 11. szám alatt a kőszegi “Arany Egyszarvú” Patika. Itt kapott helyet a megyei múzeumi szervezet gyógyszerészettörténet kiállítása, melynek fénypontja az egykori kőszegi jezsuita patika 1735-1744 között készített officina bútorzata, amely egyik legszebb reprezentánsa a - jezsuita barokknak is nevezett magyar bútorművességnek. A patikabútort az Iparművészeti Múzeum tulajdona.