Idővonal

100 éve történt - 1914



1914

100 éve történt
Kőszegen, Vasvármegyében

100 éve történt
a Monarchiában

100 éve történt
Európában

nov. 5.  
A monarchia csapatai újabb támadást indítottak Szerbia ellen.
 
 
okt. 31.  
Megkezdődött  az osztrák-magyar és az orosz csapatok között az opatovkai csata.
 
 
okt. 29.    
A német 1. hadsereg megkezdte a francia Vailly-sur-Aisne ostromát.
 
okt. 28.    
Német hadihajók (Goeben, Breslau) fekete-tengeri orosz kikőtőket lőttek.
 
okt. 28.  
Kolerajárvány tört ki a monarchia csapatai között az orosz hadszíntéren.
 
 
okt. 26.
Eltemették az első, a kőszegi kórházban meghalt orosz hadifogolyot.
 
   
okt. 24.

 

A déli fronton hősi halált halt Zulawszky Béla őrnagy, a kőszegi katonai alreáliskola tanára, vívó olimpikon.
 
 
okt. 21.  
Az osztrák-magyar erők visszafoglalták Csernovicot, Bukovina fővárosát.
 
 
okt. 17. Kőszegen népfölkelő sorozást tartottak.  
A Központi hatalmak oroszok elleni támadása összeomlott.
 
okt. 16.    
A német csapatok elérték Varsót.
 
okt. 15.     Az U-9 német tengeralattjáró elsüllyesztette az angol Hawke páncélos cirkálót.
okt. 14. A sebesültek számára kijárási rendeletet hírdetett ki a helyi katonai parancsnokság.   
Brügge-t elfoglalták a németek.
 
okt. 13.    A Monarchia csapatai feltörték az ostromgyűrűt, az oroszok feladták a galiciai Przemysl ostromát.  
okt. 11.

Döntés született, hogy Kőszegen járványkórházat építenek.

   

okt. 6.

 

A magyar csapatok győzelmet arattak az országba betört orosz fegyveres haderő felett.

 

okt. 5.

 

Megkezdődött Przemysl bombázása.

 

okt. 4.

Befejeződött a kőszegi tartalékkórház felszerelése.

Az oroszok elfoglalták Máramarosszigetet. 

A németek Lille-t bombázták.

okt. 2.

 

Orosz csapatok sáncolták el magukat Munkácstól egy napi járásra, Szolyvánál.

 

okt. 1.

Elkezdődött az 1892, 1893, 1894-ben született Vas megyei népfölkelők sorozása Kőszegen.

 

Hatalmas erejű bombatámadás érte Antwerpent.

szept. 29.

 

 

A 9. német hadsereg Varsó ellen indult.

szept. 28.

 

 

A németek megkezdték Antwerpen ágyúzását.

szept. 27.

Kőszegen a katonai tartalékkórházak számára lefoglalják az elemi népiskolákat.

 

A törökök lezárták a Dardanellákat.

szept. 25.

 

Az Uzsoki-hágónál előretörő orosz csapatok magyar földre léptek.

 

szept. 23.

 

 

A németek Reims mellett megállították a franciákat, bevették Varennes-t.

szept. 21.

Az odenbergi kórházban elhunyt Schranz János a 83. k.u.k. gyalogezred katonája,
Kőszeg első hősi halottja.

 

A németek visszaveték a franciákat a Vogézekben.

szept. 18.

 

 

A bajor sereg megtámadta a Verdun és Toul közti erődvonalat.

szept. 17.

 

Mocsáry Lajos levele Mezei Ernőhöz, amelyben a háború ellen szólt, tartalmazta továbbá a háború Magyarországra nézve végzetes kimenetéről szóló jövendölést.

 

szept. 16.

 

Nónay Dezső ezredes Przemy¶lbe érkezett.

 

szept. 15.

 

 

Szazonov orosz külügyminiszter fogadta az oroszországi csehek tisztelgő küldöttségét.

szept. 14.

 

 

Helmuth Johannes Ludwig von Moltke német vezérkari főnök lemondott, Helyére Erich von Falkenhayn lépett.

szept. 6–15.

 

Az oroszok elfoglalták Kelet-Galíciát, és a Kárpátok vonaláig szorították vissza a Monarchia erőit.

A Mazuri-tavaknál Hindenburg legyőzte az oroszokat.

szept. 9.

 

A német-magyar szövetség jegyében a budapesti Váci körutat Vilmos császár útjának, a Nyugati pályaudvar előtti teret Berlin térnek nevezték el.

 

szept. 8.

 

 

XV. Benedek pápa az egész világ katolikusaihoz szóló első pásztorlevelében bejelentette a Szentszék szigorú semlegességét a háborúzó felek között, és sürgette a béke helyreállítását.

szept. 5.

 

 

Francia ellencsapás a Marne-nál. Az antanthatalmak megegyeztek, hogy nem kötnek különbékét.

szept. 3.

 

 

Nyugaton a németek elérték a Marne folyót. A német betörés elérte legnagyobb mélységét Franciaországban.
XV. Benedek pápa megválasztása.

szept. 2.

 

 

A francia kormány Bordeaux-ba tette át székhelyét .

szept. 1.

 

A kulikowi ütközet

 

aug. 31.

Az első sebesültek megérkeztek Kőszegre.

 

Német repülőgép bombázta a francia fővárost.

aug. 30.

 

Súlyos vereség érte az Osztrák-Magyar Monarchia hadseregét Kelet-Galíciában, a Gnila-Lipa menti csatában.

A németek elsöprő győzelmet arattak a Narev-hadsereg felett.

aug. 29.

 

 

A hatalmas pusztítást és emberáldozatot látva Alekszandr Vasziljevics Szamszonov, a 2. orosz hadsereg parancsnoka főbe lőtte magát.

aug. 27.

 

A Monarchia hadat üzen Belgiumnak.

 

aug. 26.

 

Megkezdődött a zloczówi csata.

Kelet-Poroszországban, Tannenbergnél körülzárták az orosz Narev-hadsereget.

aug. 24.

 

 

A német csapatok elfoglalták Lunéville erődjét.

aug. 23.

 

 

Japán hadat üzent Németországnak.

aug. 22.

 

 

A Karl von Bülow tábornagy vezette 2. német hadsereg átkelt a Sambre folyón és ezzel francia területre lépett.
Paul von Hindenburg letta 8. hadsereg főparancsnoka Kelet-Poroszországban.

aug. 21.

 

 

A németek győzelmével ért véget a metzi csata.

aug. 19.

 

Háromnapos küzdelem után az Osztrák-Magyar Monarchia hadserege kisebb győzelmet aratott a szerb erőkön.

 

aug. 18.

 

Ferenc József császár és király 84. születésnapja.

 

aug. 17.

 

 

Megindult az orosz offenzíva Németország ellen.

aug. 14.

A soproni 18. honvéd gyalogezred Kőszegen állomásozó III. zászlóalja és a népfelkelők elindultak a frontra.

 

Joseph Joffre, tábornok, a hadseregparancsnok utasítást adott a francia 1. és 2. hadseregnek, hogy nyomuljanak be Lotaringiába.

aug. 13.

 

A m. kir. 6. honvédhuszárezred megkezdte a harcot az orosz fronton.

 

aug. 12.

Kőszegre érkezett a katonai egészségügyi bizottság, hogy felmérje egy tartalékkórház létrehozásának lehetőségeit

Anglia és az Osztrák–Magyar Monarchia között beáll a hadiállapot.
A Szerbia elleni hadjárat kezdeteként a Monarchia seregei átlépték a határt a Drina folyónál.

 

aug. 11.

 

Franciaország hadat üzent a Monarchiának.

 

aug. 10.

A soproni 18. honvéd gyalogezred Kőszegen állomásozó, hadilétszámra feltöltött III. zászlóalja ünnepélyes esküt tett.    

aug. 9.

A templomokban felolvasták gróf Mikes János szombathelyi megyéspüspök "Nehéz órákban szólok hozzátok…" kezdetű pásztorlevelét.

 

 

aug. 8.

 

Az osztrák-magyar hadihajók - köztük a Zenta cirkáló - a montenegrói Antivari kikötőt lőtték.

 

aug. 7.

A 83. cs. és kir. gyalogezred eskütétele Szombathely főterén.

 

 

aug. 6.

Gróf Mikes János megyéspüspök
jelezte az alispánnak, hogy Répceszentgyörgyön 80 ágyas kórházat óhajt nyitni.

Ausztria-Magyarország hadat üzent Oroszországnak.

Szerbia hadat üzent Németországnak

aug. 4.

Megalakult a helyi népfölkelő-zászlóalj, parancsnoka Ungard Ernő őrnagy, a 72. honvéd gyalogezred tisztje lett.

 

Anglia és Belgium hadat üzent Németországnak.

aug. 3.

 

 

Németország hadat üzent Franciaországnak.
Német csapatok nyomulnak be Belgium területére.

aug. 2.

A Kőszegi Vörös kereszt Egylet bejelentette, hogy 40 ágyas tartalékkórházat állít fel a sebesültek ellátására és egyben kérte a város lakosságának támogatását.

 

X. Pius pápa felhívta az európai hatalmak figyelmét, hogy ne hozzanak népeikre háborút.
- Német-török megállapodás megkötése.
- A németek elfoglalták Luxemburgot.

aug. 1.

A katonailag fontos Rába-hidak védelmére vasúti őrséget állítottak fel.

 

Franciaország mozgósít. - Németország hadat üzen az oroszoknak.

júl. 31.

A mozgósított hadtestekhez tartozó kőszegiek bevonultak csapattesteikhez.
A szombathelyi 11-es huszárokat riadókészültségbe helyezték Galíciában.

Általános mozgósítás a Monarchiában.

Német ultimátum Oroszországnak és Franciaországnak.

júl. 30.

A háború mellett tüntettek Kőszegen

 

Oroszország elrendelte az általános mozgósítást.

júl. 29.

 

 

Németország felszólította Oroszországot, hogy szüntesse be a katonai előkészületeket.

júl. 28.

 

Osztrák-magyar hadüzenet Szerbiának. I. Ferenc József proklamációja, Ischl

 

júl. 26.

 

Az osztrák-magyar hadsereg csapatai értesítést kaptak a részleges mozgósítás elrendeléséről.

 

júl. 25.

 

A szerb miniszterelnök, Nikola Pašić személyesen adta át kormánya válaszát a Monarchia belgrádi nagykövetének.

 

júl. 23. 

 

A Monarchia ultimátumot intéz Szerbiához. A belgrádi nagykövet, Giesl báró átnyújtotta Szerbiának az Osztrák-Magyar Monarchia követeléseit tartalmazó ultimátumot.

 

júl. 22.

 

 

Ismail Enver, az Oszmán Birodalom hadügyminisztere katonai szövetséget ajánlott Németországnak.

júl. 21.

 

 

Bethmann Hollweg német kancellár diplomáciai úton fenyegette meg az antant országokat, arra az esetre, ha beavatkoznának Szerbia és az Osztrák-Magyar Monarchia ügyébe.

júl. 20. A kőszegi 83. cs. és k. gyalogoszászlóalj Komáromba indult ezredgyakolratra    

júl. 17.

 

A szerb hadsereg fegyvergyakorlatot tartott a határon. 

 

júl. 16.

 

Tisza István a magyar képviselőházi ülésen kemény hangon rendre utasította képviselőtársát, Farkas Pált.

 

júl. 14.

 

Bécsi egyeztetésükön az Osztrák-Magyar Monarchia vezető politikusai megállapodtak azokról a követelésekről, melyet Szerbiának teljesítenie kell a háború elkerüléséhez.

 

júl. 10.

 

Gróf Tisza István kijelentett, fontos az angol kormány és közvélemény tájékoztatása.

 

júl. 9.

 

Gróf Tisza István magyar miniszterelnök Leopold von Berchtold külügyminiszternek küldött levelében újra elutasította a Szerbia elleni azonnali támadást.

 

júl. 7.

 

Bécsben összeült a közös ügyek minisztereinek tanácsa.

 

júl. 5. 

 

Az Osztrák-Magyar Monarchia berlini nagykövete, gróf Szögyén-Marich László átadta II. Vilmos császárnak Bécs hivatalos feljegyzését és I. Ferenc József levelét.

II. Vilmos német császár hűségnyilatkozatot tett a Monarchia mellett.

júl. 4.

A Jézus Szíve templomban Kincs István apátplébános katonai gyászistentiszteletet celebrált a meggyilkolt Ferenc Ferdinánd emlékére.

A Szarajevóban meggyilkolt trónörökös és feleségének holttestét Bécsből végső nyughelyükre, az artstetteni kastélyba szállították.

 

júl. 2.

 

Ferenc Ferdinánd és Chotek Zsófia holtteste az osztrák fővárosba érkezett.

 

jún. 30.

 

Leopold von Berchtold osztrák-magyar külügyminiszter a schönbrunni kastélyban audencián találkozott I. Ferenc Józseffel.

 

jún. 28.

Délután három órára Kőszegre ért a szarajevói merénylet híre. 

Szarajevóban, Bosznia-Hercegovina fővárosában meggyilkolták Ferenc Ferdinánd trónörököst és feleségét, Chotek Zsófiát.